A fajta n�pszer�s�ge nincsen ar�nyba a fajta kialakul�s�nak kor�val, hiszen a dobermannr�l, mint fajt�r�l csup�n az ezernyolcsz�zas �vek v�g�t�l besz�lhet�nk. A t�ringiai gyepmester Friedrich Louis Dobermann azonban igaz�n j� munk�t v�gzett. B�r a fajta kialak�t�s�r�l feljegyz�seket nem k�sz�tett azt val�sz�n�s�tik, hogy a dobermann kialakul�s�ban k�zrej�tszott a rottweiler a k�k dog a schnauzer valamint nem fajtatiszta ebek is. Az ezerkilencsz�zas �vek elej�t�l a teny�szt�k igyekeztek a nyak �s a fejform�t keskenyebb�, kecsesebb� tenni �s ez �ltal m�g ink�bb megsz�ntetni a hasonl�s�g�t a rottweilerhez. Viselked�s �s jellem V�rbeli �rz�kutya. Egyes szakk�nyvek szerint a szakter�let�n � a vil�gbajnok. Z�rt ter�letek �rz�s�t kiv�l�an l�tja el. Rendk�v�l mozg�kony sokszor harcias kutya. Intelligenci�ja r�v�n k�nnyen �s gyorsan tanul. Szeret dolgozni, a mindennapos mozg�st ig�nyli. A hat�rozatlans�got, f�lelmet azonnal meg�rzi �s kihaszn�lja. Ez�rt sz�ks�ges a kem�ny, hat�rozott fell�p�s a gazda r�sz�r�l. Mindamellett megfelel� b�n�sm�d mellett egy engedelmes �s h�s�ges t�rsra lelhet�nk benne. A fajta megv�s�rl�sa el�tt vegy�k figyelembe, hogy a dobermannt �ltal�ban az ugat�s fajt�j� kuty�k k�z� sorolj�k. �ltal�nos le�r�sa: A kutya szik�r fel�p�t�s�, nemess�g �s er� sug�rzik bel�le. Egyes orsz�gokban a f�l�t �s fark�t kurt�tj�k, m�g m�s r�gi�kban ezt tiltj�k. Sz�ne: fekete, barna, k�k �lesen k�r�lhat�rolhat� rozsdav�r�s sz�nnel. Marmagass�ga: 65-70 cm (kan), illetve 63-65 cm (szuka). S�lya: 30-40 kg.