A fajta t�rt�nete, kialakul�sa A n�gy ma l�tez� sv�jci p�sztorkutyafajta (berni p�sztor, nagy sv�jci p�sztor, appenzelli �s entlebuchi) k�z�l egy�rtelm�en a berni p�sztor a legn�pszer�bb, j�llehet ezt a fajt�t sem sorolhatjuk a t�lzottan elterjedt n�pszer� fajt�k k�z�. A legenda szerint a r�mai l�gi�kkal egy�tt �rkezett Sv�jcba. Itt keveredett a helyb�li p�sztorkuty�kkal l�trehozva a sv�jci p�sztorkuty�t. A XVIII, XIX. Sz�zadra a bernit olyannyira kiszor�totta a l�tv�nyosabb megjelen�s� bern�thegyi, hogy a fajta majdnem kihalt. Az utols� pillanatban egy lelkes berni polg�r kez�be vette a fajta sors�t. N�h�ny a t�volabb es� v�lgyben fellelt m�g romlatlan, tiszta fajkuty�kat �sszegy�jt�tte. �ldozatos munk�j�nak k�sz�nhet�, hogy a fajt�t 1904-ben bejegyezt�k a Sv�jci Kutyat�rzsk�nyvbe, mint els� "D�rrbachi" kutya. N�h�ny �vvel k�s�bb azt�n a fajt�t Berner Sennenhundnak nevezt�k el. Viselked�s �s jellem �s, hogy milyen mentalit�s� a berni p�sztor? Ez az a fajta, amin�l rossz tulajdons�gokat nem igen lehet tal�lni. E kuty�k �rt�k�t �vsz�zadokon kereszt�l kiz�r�lag a haszn�lhat�s�guk hat�rozta meg. Ennek vetettek al� mindent, �s a szigor� szelekci�nak k�sz�nhet�en a fontos tulajdons�gok egyre m�lyebben r�gz�dtek a fajt�ban. A fajta m�g ma is �rzi a j� parasztkutya jellemz�it. Ter�let�t, gazd�j�t �szt�n�sen v�di, erre nem kell tan�tani. Ha idegen �rkezik a h�zhoz, figyeli, hogyan fogadja a gazda �s ennek megfelel�en reag�l � is Nem ugat�s vagy vad, de hat�rozott �s f�lelmet nem ismer. Nem egygazd�s, ink�bb igazi csal�di kutya. Rendk�v�l intelligens �s k�nnyen kezelhet�. Manaps�g a bernit legt�bben t�rsk�nt, hobbikutyak�nt tartj�k, de fontos, hogy �rezze sz�ks�g van r�. Ne hagyjuk unatkozni, szereti a t�rsas�got, szeret mindig ott lenni, ahol t�rt�nik valami. Akkor a legboldogabb, ha a csal�ddal elmehet kir�ndulni, nyaralni. �ltal�nos le�r�sa: Sz�ne: h�rmas sz�n�, fekete-v�r�s-feh�r. Marmagass�ga: 64-70 cm (kan), 58-66 cm (szuka). S�lya: 35-50 kg.