A K�rp�t-medenc�ben v�gleg letelepedett magyarok sz�m�ra az Etelk�z v�gtelen s�k sztyepp�i ut�n val�s�gos Eldor�d�t jelentett e vadban b�velked� vid�k. A t�rt�net�r�s szerint �rp�d itt letelepedett n�p�nek h�s�ges t�rsa val�sz�nileg a komondor, a kuvasz, a puli �s az ag�r volt. A k�t nagytest�, feh�r �rz�-v�d� p�sztorkutya a ragadoz�k, �s rabl�k el�l v�dte a ny�jat, kond�t, hiszen e feladat ell�t�s�ra a p�sztor nem volt el�g �ber, sem el�g er�s. M�ty�s kir�ly idej�ben alkalmazt�k a kuvaszt m�r vad�szatokon is, f�leg farkas ellen, hiszen a ny�j�rz�sb�l ered�en, s mozg�konys�g�nak, ac�los izomzat�nak k�sz�nhet�en erre kiv�l�an alkalmas volt. A fajta rendszeres, tervszer� tey�szt�se 1905-ben kezd�d�tt. A kuvaszt 1924-ben t�rzsk�nyvezt�k el�sz�r. Viselked�s �s jellem Sz�rzete er�s, hull�mos. J� szimat�, tanul�kony fajta, �rz�-v�d� munk�ra k�nnyen kik�pezhet�. Sokan a kuvaszt kisz�m�thatatlan, agressz�v, "hamis" kuty�nak tartj�k, holott enn�l a fajt�n�l is csak rossz, tart�sm�d rontja el ezt az am�gy norm�lis, kezelhet�, gyerekszeret� ebet. Rettenthetetlen fajta. K�zepesen ugat�s, minden kis zavar� zajra azonnal reag�l. Kor�bban a kuvasz h�z�rz� munk�j�t �gy v�lt�k seg�teni, ha nappal egy-k�t m�teres l�ncra k�t�tt�k, s �gy a kuty�t tehetetlens�gre k�rhoztatva siettett�k elvadul�s�t. M�ltja miatt- guly�val egy�tt v�ndorl�s, nagy mozg�st�r- a l�ncon val� fogvatart�st fokozottan rosszul viseli �s kihozza az �llatb�l azt a vads�got, ami miatt sokan tartanak t�le. Mint minden fajt�nak, a kuvasznak is szabad mozg�sra �s t�gas kennelre van sz�ks�ge A kuvasz m�r a habitus�b�l ad�d�an egygazd�s kutya. A rottweilerhez hasonl�an kem�ny de nem durva b�n�sm�dot ig�nyel. Tart�sa k�nny�, mert ig�nytelen, s�t a betegs�gekkel szemben is hihetetlen�l ellen�ll�. �ltal�nos le�r�sa: Sz�ne feh�r az elef�ntcsont sz�n� �rnyalat megengedhet�. Magas, �ltal�ban 70 centim�tert el�r� m�ret� (a kanok 71- 75 centim�teresek a szuk�k 66- 70 centisek) S�lya: 40-52 kg (kan) illetve 30-42 kg (szuka)