A tacsk� azon "alapfajt�k" egyike, melyeket mindenki ismer. A sajn�latos csak az, hogy sokakban a tacsk� n�v hallat�n egy g�rbe l�b�, k�v�r, az aszfalton az �reg n�nikkel egy�tt totyog� n�gyl�b� k�pe jelenik meg, holott a tacsk� egyike a leg�rtelmesebb, legmozg�konyabb, legvid�mabb fajt�knak. Nem v�letlen, hogy a fajta ilyen hossz� id�n kereszt�l k�pes volt fennmaradni. Eredete a r�vid l�b�, hossz� h�t� egyiptomi kuty�kig vezethet� vissza. Egy i.e. m�sodik �vsz�zadb�l sz�rmaz� egyiptomi sziklas�rban olyan �br�zol�sokra bukkantak, melyen egy hossz� t�rzs�, r�vid l�b� szuka kutya l�that�, hegyes orral, l�g� f�llel. A neve Tekal volt. Ez a n�v mindenesetre nagyon hasonl�t a tacsk� n�met elnevez�s�re ami teckel. A tacsk�t sz�l�haz�j�ban jelenleg Dachshundnak h�vj�k, mely az �n�met Tachs (borz) sz�b�l ered, ami az id�k sor�n Dachsra v�ltozott. Az els� standardet 1879-ben adt�k ki, 1888-ban megalakult a N�met Tacsk� Klub is A tacsk�k jellemz�se Rendk�v�li m�don k�pes k�rnyezet�ben alkalmazkodni. �rzi a h�zat, a gyerekekkel j�tszik, gazd�j�val vad�szik, megnevetteti a csal�dot, a lak�sban, vagy kocsiban �szrev�tlenn� k�pes v�lni. Olykor makacs �s s�rt�d�keny. �sszess�g�ben szeretetrem�lt�, igazi t�rsa az embernek. Aki ilyen kuty�t v�laszt t�rs�ul fontos, ha figyelembe veszi a tacsk� n�h�ny jellegzetes tulajdons�g�t: a tacsk� falka�llat! Az egyed�l l�tet rosszul viseli, szinte folyamatosan ig�nyli a vele val� t�r�d�st, foglalkoz�st. A tacsk� rendk�v�l �rtelmes. Nem egyszer�en arr�l van sz�, hogy k�nnyen tanul, hanem val�s�ggal gondolkodik. Legend�kat mes�lnek arr�l a tacsk�kr�l kiket az eg�sz csal�d d�delgetett mikor t�ske ment a mancs�ba �s �ppen ez�rt a t�ske kih�z�sa ut�n m�g hetekig s�nt�tott (persze csak akkor, ha a gazdi l�tta) . A tacsk� csal�di kutyak�nt is b�tor, rettenthetetlen, igen �ber, �gy j� jelz�kutya. J�t�kos, kedves, gazd�j�hoz igen k�t�d�. Sokgyerekes csal�dban, de egyed�l �l� nyugd�jasn�l is j�l �rzi mag�t. Olyan orsz�gokban, ahol t�bb munkahely is enged�lyezi az alkalmazottaknak, hogy magukkal vigy�k kuty�ikat, a tacsk� kedvelt "irodakutya", �r�kig el�cs�r�g gazd�ja l�b�n�l, senkit sem zavarva A tacsk� mint vad�szeb A tacsk� vadgazd�lkod�si, ezen bel�l a vad�szati jelent�s�ge �ri�si. A vad�szkuty�k k�z�l a tacsk�k feladata a leg�sszetettebb. Munk�ba foghat�k f�ld alatt �s f�ld felett, mez�n, erd�ben, v�zen. Kajtatnak, cserkelnek, hajtanak, v�rebmunk�t v�geznek, r�k�t ugrasztnak, fojtanak, vadat apport�roznak. Nincs szinte olyan vad�szati m�d, ahol a tacsk�nak ne tal�ln�nk munk�t, amit marad�ktalanul el is v�geznek. �ltal�nos le�r�s: Marmagass�ga: 16-27 cm. S�lya: 3,5-9 kg. A tacsk�k m�ret-, sz�r- �s sz�ngazdags�g�nak k�sz�nhet�en minden bizonnyal mindenki megtal�lja a neki tetsz� v�ltozatot. A tacsk�t h�rom m�retben teny�sztik - a nagys�got a mellkas �tm�r�je d�nti el -, s a norm�lm�ret�, t�rpe �s kaninchen tacsk� is lehet sima-, sz�lk�s- vagy hossz�sz�r�. Ezen k�v�l e fajta sz�ngazdags�ga is igen nagy: a tacsk� lehet fekete cser jegyekkel, v�r�ses-s�rga vagy �ppen mahag�ni, s�t ott van m�g a sz�lk�ssz�r�ekre jellemz� �n. vaddiszn�sz�n is. Ritk�bban el�fordul a cs�kos vagy foltos sz�nv�ltozat is. Egy biztos, ak�rmilyen m�ret� �s sz�n� p�ld�nyt is v�lasztunk, egy tacsk�ban h�s�ges t�rsra tal�lunk. Figyelem! A tacsk� moh� �llat, k�nny� teh�t �ket elrontani. Sajnos gyakran l�tni k�v�r, lusta, menni is alig tud� tacsk�kat. Az igazi "tacsi" viszont semmit sem szeret jobban, mint eg�sz nap rohang�lni�