A fajta t�rt�nete, kialakul�sa Heinrich Essig a n�metorsz�gi Leonberg v�rosi tan�csosak�nt az ezernyolcsz�zas �vek k�zep�n a fej�be vette egy olyan fajta kiteny�szt�s�t, mely ismertt� teszi v�ros�t. K�zel t�z�vi pr�b�lkoz�s ut�n �jfundlandi, bern�thegyi �s pireneusi kuty�k keresztez�s�vel l�trehozta ezt az oroszl�nra eml�keztet� hegyikuty�t. A fajta n�pszer�s�ge egyre n�tt melyet nem csak gy�ny�r� k�llem indokolt. A bels� �rt�kei �tv�zt�k az �s�k kedvez� tulajdons�gait; hegyi �s v�zi ment�sre (napjainkban vakvezet�sre is) alkalmass� tett�k, b�r sz�rmaz�si hely�n a parasztok birtokainak �rz�jek�nt v�lt ismert�. Viselked�s �s jellem �ri�si termete ellen�re rendk�v�l higgadt, �s eleg�ns megjelen�s� fajta. A bern�thegyivel szemben egy�ltal�n nem ny�ladzik. �ltal�nos v�lem�ny szerint termet�n�l csak a sz�ve nagyobb. Gazd�j�t �s csal�dj�t felt�tel n�lk�l szereti �s v�delmezi. Alapterm�szete kiegyens�lyozott a gyermekekkel szemben v�gtelen�l t�relmes, nagyszer� j�tsz�t�rsuk �s test�r�k. Kis "falkat�rsaival" szembeni toleranci�ja legend�s. Intelligens fajta, tulajdonosai szerint a vesz�lyt sokszor el�re �rzi. Szereti a vizet, az ujjai k�zt elhelyezked� �sz�h�rty�knak k�sz�nhet�en remek�l �szik. Betegs�gekkel szemben ellen�ll�. Lak�sba nem igaz�n val�. Ig�nyli a nagy mozg�steret, hossz� sz�rzete rendszeres �pol�st ig�nyel. �lelmez�se nem k�nny� feladat. Egy kifejlett �llatnak sok t�pl�l�kra van sz�ks�ge. �ltal�nos le�r�sa: Sz�ne a s�rg�st�l a v�r�sesbarn�ig minden �rnyalatban el�fordulhat. Gyakoribb az arcr�szen elhelyezked� fekete maszkr�sz, de ennek hi�nya nem hiba. Sz�rzete a nyak�n s�r�nyt alkot, ami miatt r�gen az oroszl�nhoz tett�k hasonlatoss�. Marmagass�ga: 76-80 cm (kan) a szuka 70 cm feletti. S�lya 45-50 kg