A fajta t�rt�nete, kialakul�sa A szib�riai huskyk t�rt�nelme t�bb ezer �vre is visszany�lhat b�r a t�bbi fajt�t�l elt�r�en szinte semmilyen �rott vagy m�s t�rgyi eml�k nem maradt fent r�luk, eg�szen az 1800-as �vekig. A kutat�k megegyeznek a fajta szib�riai eredet�ben, de pontos sz�rmaz�si hely�t illet�en k�l�nb�z� n�zetek alakultak ki. A legelfogadottabb n�z�pont, hogy a fajta a kelet-szib�riai csukcs n�p sz�nvontat� kuty�ja k�nt terjedt el. �szak-Amerik�ba az alaszkai ter�leteken kereszt�l �rkezett szib�riai sz�rmekeresked�k j�volt�b�l. Itt komoly elismer�st v�vott ki mag�nak, mint egyed�li megb�zhat� k�zleked�si eszk�z az aranyl�z idej�n. A motoros sz�nok megjelen�s�vel munk�ja cs�kkent de sz�ps�ge �s kiv�l� versenysz�nh�z� k�pess�ge miatt n�pszer�s�ge folyamatosan n�tt el�rve mai elismerts�g�t. Viselked�s �s jellem A husky rendk�v�l szeretetre m�lt� fajta aki egy kis munk�ra mindig kaphat�. Er�sen �l benne a falkaszellem, igazi t�rsas l�ny. Tal�n �ppen ez�rt nem nevezhet� egy�rtelm�en egyemberes kuty�nak. A csal�d minden tagj�t falkat�rsak�nt szereti (a csal�df�h�z hasonl�an). B�r a m�rs�kelt �ghajlat kl�maviszonyait is minden tov�bbi n�lk�l elviseli a kedvenc �vszaka a t�l. A h��rt rajong igaz�n otthon�rzi mag�t benne. K�l�n�sebb gondoz�st nem ig�nyl�, ig�nytelen fajta. B�r csupa izom ter�letv�d�sre nem igaz�n alkalmas. Valamennyi sz�nh�z� fajta k�z�l tal�n a legszel�debb. A bet�r� ellen jobb esetben �rdektelens�get mutat, rosszabb esetben a tolvaj egy kis j�t�kra is sz�m�that. �ltal�nos le�r�sa: A szib�riai husky k�zepes termet� munkakutya, gyors �s eleg�ns mozg�s�. M�rs�kelten t�m�r fel�p�t�s� �s d�s sz�rzet� teste, �ll� f�le �s bozontos farka is �szaki sz�rmaz�sra utal. Sz�ne: a feh�r minden �rnyalata, de f�k�nt farkas vagy ez�stsz�rke. Lehet r�t, fekete, fekete-feh�r, foltokt�l tark�tott. Marmagass�ga: 54-56cm (kan), illetve 51-56 cm (szuka) S�lya: 16-27 kg k�z�tti