Annak ellen�re, hogy m�retei k�zel sem nevezhet�k �ri�sinak m�gis �ri�si n�pszer�s�get v�vott ki mag�nak a kutyatart�k k�r�ben. Tal�n a legkedveltebb �leb c�met is birtokolta �m az ut�bbi id�kben kezdi elvesz�teni vezet� poz�ci�j�t a Bichon frisel �s a Westivel (Nyugat-felf�ldi feh�r terrier) szemben. A yorkie egy�ltal�n nem remeg� �leb, hanem igazi terrier! Sem a n�la nagyobb kuty�kt�l, sem az idegen j�vev�nyekt�l nem szokott megijedni. B�r m�rete kicsi, nem csup�n szobakutya, kiv�l�an �rzi mag�t a szabadban, kertben vagy �ppen az erd�ben kir�ndulva gazd�j�val. Gazd�j�hoz nagyon ragaszkodik. Hi�ba az egyik legkisebb kutyafajta, m�gis hamis�tatlan terrier. A fajta l�trej�tte a sz�z �vvel ezel�tti Angli�ig vezethet� vissza. A yorkshire terrier valaha munkakutyak�nt szolg�lta gazd�it, s nem az el�kel� nemesi szalonok, hanem a szeg�ny munk�scsal�dok kedvence volt. Az �szak-angliai munk�sok �ltal kiteny�sztett kutya nem v�letlen volt apr�. . Az �gynevezett nagytest� sport- illetve vad�szkuty�k tart�sa kiz�r�lag a fels� r�tegek kiv�lts�ga volt. M�r a XI. sz�zadban szigor� t�rv�ny szab�lyozta a vad�szat �s a kutyatart�s rendj�t. A f�ldm�veseknek, jobb�gyoknak nemcsak a vad�szatot tiltott�k meg, de nem tarthattak h�t inchn�l (kb. 18 cm) nagyobb kuty�t sem. A r�gen patk�nyfog�sra s�t apr�bb vadak elejt�s�re is haszn�lt fajta �n�ll� fajtak�nt 1898 �ta szerepel. Tetszet�s k�llem�nek, vid�m megjelen�s�nek k�sz�nhetoen az arisztokr�cia is felfigyelt a yorkshire terrierre, mely az 1900-as �vekt�l hallatlanul n�pszer�v� v�lt az eg�sz vil�gon �ltal�nos le�r�sa: Sz�ne: ac�lk�k �s csers�rga Marmagass�ga: 20-25cm. S�lya: 3 kg k�r�li B�r ma m�r szinte csak �lebk�nt tartj�k, a teny�szt�k �ll�tj�k, hogy a fajta meg�rizte �sei tulajdons�gait. Megfelel�en t�ri az id�j�r�s viszontags�gait, rendk�v�l �ber gyakran ugat�ssal jelez ez�rt jelz�kuty�nak is alkalmas.