�n�ll� �s finom A csau-csau az eur�pai teny�szt�s sor�n sok vad tulajdons�g�t kin�tte. Ennek ellen�re sok, olyan tulajdons�ga maradt, ami tal�n rendk�v�l r�gi eredet�re utal. �ltal�ban kir�lyi fejtart�ssal s�t�lgat len�zve a k�r�l�tte lebzsel� n�pet. Napjainkban csup�n k�l�nleges megjelen�s� kedvenc, de igaz�b�l nincs semmilyen jellegzetes funkci�ja. A fajta t�rt�nete, kialakul�sa Aki csau- csau v�s�rl�sra adja a fej�t, elmondhatja mag�r�l, hogy a vil�g egyik leg�sibb ha nem a leg�sibb kutyafajt�j�t v�s�rolja meg. Amikor angol tenger�szek a XVIII. sz�zadban hazavitt�k, megkezd�d�tt a fajta eredete feletti tal�lgat�s. Az k�ts�gtelen, hogy egy agyagszobrocska a Han dinasztia idej�b�l, kb. i.e. 150-b�l m�r megjelen�ti e kuty�t. Teh�t a fajta vagy helyesebben a csau-t�pus m�r t�bb mint 2000 �ve l�tezik, s�t sok szerz� szerint m�g enn�l is kor�bbra ny�lnak vissza a csau gy�kerei. Ezek a sz�lak val�sz�n�leg �zsia �szaki r�sz�re vezetnek vissza, honnan mongolok vitt�k magukkal K�n�ba harci kutya k�nt. K�n�ban terjedt el igaz�n �s v�lt k�zkedvelt vad�szkuty�v� �s �nyencfalatt� (a h�sa egy�bk�nt t�bb �zsiai orsz�gban m�g ma is csemeg�nek sz�m�t). Viselked�s �s jellem Tulajdon k�ppen rendk�v�l ellentmond�sos sokak szerint igazi kutya tulajdons�gokkal nem is rendelkezik. Aki az�rt szeretne kuty�t, hogy legyen egy mindig bolondos j�kedv� t�rsa, aki ha a gazdi hazaj�n k�pes �r�kig k�r�l�tte ugr�lni ne ilyen fajt�t v�lasszon.A csau-csau igazi egy�nis�g. B�r gazd�j�hoz a maga m�dj�n ragaszkodik, azt ne v�rjuk el t�le, hogy ezt mindig ki is mutassa. A gy�ng�ds�get, cir�gat�st nem k�l�n�sebben ig�nyli. A szabads�got egyenesen elv�rja. Csendes, z�rk�zott �s sokszor k�z�ny�s kutya, gazd�j�nak igazi pr�bat�tel. Aki agility versenyen szeretn� ind�tani leend� kuty�j�t ink�bb ne ezt a fajt�t v�lassza. Makacss�g�t �s �nfej�s�g�t f�lre�rtelmezve sokan but�nak degrad�lj�k le a fajt�t, hogy joggal e azt mindenki d�ntse el maga� �ltal�nos le�r�sa: Sz�ne: v�r�s, fekete, k�k, s�rga, kr�msz�n�, feh�r. Sz�rzete d�s �s egyenes a v�gtagok h�ts� oldal�n rendszerint vil�gosabb �rnyalat�. Marmagass�g: 48-56 cm (kan), 46-51 cm (szuka) S�lya: 20-27 kg.